Környezettörténet 2019 konferencia. Környezeti események történeti és természettudományos források tükrében.

News Image

A kutatócsoport tagjainak részvételével konferenciát szervezünk, amelynek célja a környezettörténeti kutatásoknak a humaniórák és a reáliák között megoszló művelőit összefogni, közös gondolkodásra serkenteni, eredményeiknek fórumot biztosítani.

Helyszín:

Eötvös Loránd Tudományegyetem, Gólyavár, Pázmány terem, 1088 Budapest, Múzeum krt. 4/g.

Időpont:

2019. október 30. 9.00-18.00

A részvétel díjtalan.

Az előadások összefoglalója az itt elérhető.

Program

9.00 Regisztráció, előadások feltöltése, poszterek kiállítása
9.40 Magyari Enikő Történeti felszínborítás és tájváltozás rekonstrukciója a Kárpát-medencében pollen analitikai módszerekkel MTA-MTM-ELTE Őslénytani

Kutatócsoport, ELTE

TTK Környezet- és Tájföldrajzi

Tanszék; Ökológiai

Kutatóintézet GINOP

Fenntartható Ökoszisztémák

Csoport
10.00 Szabó Péter Történet- és természettudomány: miért és hogyan működhetünk együtt? Cseh Tudományos Akadémia Botanikai Kutatóintézete Vegetációökológiai Osztály
10.20 Diszkusszió, kávé
10.40 Grynaeus András Dendrokronológia és környezettörténet – Adat vagy problémaforrás? PPKE Régészettudományi Intézet
10.50 Bodovics Éva Éghajlati anomáliák és gazdasági következményeik. Ínség Borsod és Zemplén vármegyében az 1870-es évek végén MNL Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltára; ELTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskola
11.00 Rácz Lajos Mezőgazdasági terméskatasztrófák időjárási profilja Magyarországon a kis jégkorszak idején (1500-1850) SZTE
11.10 Kázmér Miklós Ezer év földrengéseinek történeti és régészeti dokumentációja Magyarországon ELTE TTK Őslénytani Tanszék, ELKH-ELTE TTK Geológiai, Geofizikai és Földtudományi Kutatócsoport
11.20 Szántó Richárd Időjárási anomáliák és társadalmi következményeik a Kárpát-medencében és a szomszédos területeken a 9. században SZTE BTK Középkori Egyetemes Történeti Tanszék
11.30 Diszkusszió, kávé
11.50 Biró Marianna, Bölöni János, Molnár Zsolt A természetátalakulás hosszú távú trendjei a 18. századtól napjainkig Magyarországon Ökológiai Kutatóközpont; GINOP Fenntartható Ökoszisztémák Csoport
12.00 Frisnyák Sándor, Csüllög Gábor, Horváth Gergely A Ruténföld történeti tájhasználata (895-1920) MTA Társadalomföldrajzi Tudományos Bizottság Történeti Földrajzi Albizottsága, ELTE Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék
11.20 Balogh Róbert, Varga Anna Tudásformák és tájhasználat kapcsolata: erdők és legelők Szatmár vármegye keleti területén, 1880-1920 BTK Történettudományi Intézet; Ökológiai Kutatóközpont, Ludwig-

Maximilians Egyetem Rachel Carson Center
12.00 Diszkusszió
12.20 Ebéd,

Projektelőkészítő műhelybeszélgetés. Koordinátor: Demeter Gábor. Az esemény célja a hazai környezettörténeti kutatás egyes diszciplínák területein elért eddigi eredményeinek összefoglalása és egy sikeres klímatörténeti EU-s pályázat jövőbeni beadásához szükséges infrastrukturális-intézményi és személyi lehetőségek feltárása, továbbá a kutatási célterületek megjelölése.

European Society for Environmental History (ESEH) tagtoborzó.
13.00- Poszterszekció, a poszterek bemutatása 3-5 percben, utána diszkusszió
14.00 Géczi Dorottya Összefüggések Pásztó történelme és tájhasználata között Szent István Egyetem, Tájépítészeti és Településtervezési Kar
Poszter Hubayné Horváth Nóra, Módosné Bugyi Ildikó, Varga Dalma, Kollányi László, Dancsokné Fóris Edina, Szilvácsku Zsolt, Filepné Kovács Krisztina, Nyírő András Történeti tájhasználatok változásai a tervezett Pilisi Hegyek Natúrpark területén SZIE Tájépítészeti és Településtervezési Kar; SZIE Enyedi György Regionális Tudományok Doktori Iskola
Poszter Kern Zoltán, Jungbert Béla, Morgós András, Molnár Mihály, Horváth Emil Fehérvárcsurgó, Eresztvényi-erdő lelőhelyen feltárt kora vaskori halomsírból származó faanyag dendrokronológiai és radiokarbon vizsgálatának eredményei Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, Földtani és Geokémiai Intézet; MTA Lendület 2ka Paleoklíma Kutatócsoport
Poszter Rózsa Sándor Egy 18. századi gátépítés háttere – a nagykunsági települések gazdasági kondíciója az első kataszteri felmérés alapján EKE Történelemtudományi Doktori Iskola
Poszter Vadas András Városi vízhasználati konfliktusok a középkorban – Zágráb példája ELTE BTK Középkori Történeti Tanszék
Poszter Zatykó Csilla „Éhes disznó makkal álmodik” A középkori sertésmakkoltatás kutatásának lehetőségei egy dél-dunántúli helyszín kapcsán BTK Régészeti Intézet
14.30 Laszlovszky József, Nagy Balázs Új földrajzi, környezettörténeti és régészeti kutatások a Muhi csatatéren és a Sajó mentén CEU Medievisztika Tanszék; ELTE TTK Természetföldrajzi Tanszék;
14.40 Ferenczi László, F. Romhányi Beatrix, Laszlovszky József, Pinke Zsolt, Stephen Pow Az 1241-es tatárjárás és a mongol csapatok kivonulása. Újabb tudományos viták és eredmények a környezettörténeti vonatkozásokról CEU Medievisztika Tanszék; KRE Medievisztika Tanszék; ELTE TTK Természetföldrajzi Tanszék
14.50 Pow, Stephen, Kern, Zoltán, Pinke, Zsolt The Eruption of Samalas and the Fall of the Mongol Empire: Did a volcanic eruption in 1257 play a role in the breakdown of the unified Mongol state? CEU, Medievisztika Tanszék; Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, Földtani és Geokémiai Intézet; MTA-Lendület 2ka Paleoklíma Kutatócsoport; ELTE TTK Természetföldrajzi Tanszék
15.00 Diszkusszió, kávé
 
15.10 Molnár Zsolt Ezt nem csinálták, ez magátúl lett, évgyökeres, szíkes savas fődek ezek: a hortobágyi szik eredete a pásztorok szavajárásában Ökológiai Kutatóközpont, Hagyományos ökológiai tudás kutatócsoport
15.00 Nagy Szilvia, Surányi Rezső, Gyulai Ferenc Gyümölcsneveink története a Kárpát-medencében SZIE Természetvédelmi és Tájökológiai Tanszék, Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Gyümölcstermesztési Kutatóintézet
15.10 Pelczéder Katalin A séd földrajzi köznév és jelentéstani háttere a szó középkori földrajzi elterjedtsége tükrében PE Magyar Nyelvtudományi Intézeti Tanszék
15.20 Gulyás László Szabolcs, F. Romhányi Beatrix, Németh Attila, Pinke Zsolt A bölény a középkori Magyarországon NyE Történettudományi Intézeti Tanszék; KRE Medievisztika Tanszék; MTA-MTM-ELTE Paleontológiai Kutatócsoport; ELTE TTK Természetföldrajzi Tanszék
15.50 Diszkusszió, kávé    
16.10 F. Romhányi Beatrix, Gulyás László Szabolcs, Laszlovszky József, Németh Attila, Pinke Zsolt A Kárpát-medence középkori erőforrás-használatának környezeti hatásai KRE Medievisztika Tanszék; NyE Történettudományi Intézeti Tanszék; CEU Medievisztika Tanszék; MTA-MTM-ELTE Paleontológiai Kutatócsoport; ELTE TTK Természetföldrajzi Tanszék
16.20 Czajlik Zoltán Új környezeti erőforrás a vaskorban: a vasércek hasznosításának kezdetei a Kárpát-medence keleti felén ELTE BTK Archeometria, Régészeti Örökség és Módszertan Tanszék
16.30 Fekete Mária, Szabó Géza Környezeti tényezők és építészeti problémák a regölyi tumulus katasztrófájában PTE BTK Ókortörténeti Tanszék
16.40 Kiss Viktória Változások a Kárpát-medence bronzkori fémnyersanyag ellátásában BTK Régészeti Intézet
16.50 Kulcsár Gabriella A Duna bal partjának vízrajzi és régészeti története a bronzkorban BTK Régészeti Intézet
17.10 Diszkusszió  

Előzmények:

Kázmér M. (szerk.) (2009): Környezettörténet. Az utóbbi 500 év környezeti eseményei történeti és természettudományi források tükrében. Hantken Kiadó, Budapest, 484 p. LINK

Kázmér, M. (szerk.) (2011): Környezettörténet 2 – Környezeti események a honfoglalástól napjainkig történeti és természettudományi források tükrében. Hantken Kiadó, Budapest, 317 p.