Lokális klíma-proxi kapcsolatok pontosítása különböző frekvenciájú jeleket rögzítő proxi adatok párhuzamos vizsgálatával; paleoklíma rekonstrukciók regionális és globális léptékű értelmezése

A projektről

---

A kutatócsoport az éghajlat- és környezetváltozás kérdéskörével foglalkozik. A paleoklimatológiai információ minél pontosabb/helyesebb értelmezésén dolgozik felhasználva kvázi folytonos (pl. faévgyűrűk, jégfuratokból nyert fizikai-geokémiai paraméterek) és eseményekhez kötött (pl. morénák) környezeti archívumokat. Továbbá újabb és újabb helyszíneket keres hasonló archívumok vizsgálatához.

Ezen részfeladatok illeszkednek ahhoz a nemzetközileg elfogadott felfogáshoz, hogy mára a "globális átlaghőmérséklet" görbéje helyett a nagyon pontos kronológiával rögzített, műszeres adatokkal kalibrált, számszerűsített bizonytalansággal is jellemzett regionális éghajlati rekonstrukciókat tekintjük alapvető fontosságú sarokköveknek. Ezek segíthetnek az éghajlati rendszer természetes, és antropogén okokra visszavezethető változékonyságának megértésében.

Hírek

---

Publikációk

---

Proxi paleoklimatológia

A paleoklimatológia kiemelt szerepet játszik az utóbbi évtizedekben tapasztalt felgyorsult éghajlati változások pontosabb megértésében. A jelenlegi éghajlatváltozást több tízezer év kontextusában is vizsgálhatjuk olyan időben lassan fejlődő természeti jelenségeket leíró, ú.n. proxi adatsorok tanulmányozásával, melyek szoros és stabil fizikai kapcsolatban állnak valamely éghajlati elem változékonyságával. Ilyen éghajlati proxik például a fák éves növekményei, édesvizek jégjelenségei, kagylók éves növekményein mért geokémiai paraméterek, stb. Ezek segítségével árnyaltabb képet kaphatunk a műszeres méréseket megelőző időszakok éghajlati ingadozásairól. A proxi adatsorokkal éghajlati modell szimulációkat is meghajthatunk. A modell szimulációk segítségével olyan nehezen megközelíthető szárazföldi vagy óceáni területek éghajlatáról is információnk lehet, amelyekről nincs műszeres vagy proxi adatunk.

---

Kozmogén izotópos kutatás

A litoszférában helyben keletkező kozmogén izotópok napjainkra a kvantitatív geomorfológia és a negyedidőszak kutatás eszköztárának alapvető részévé váltak.

A litoszférában helyben keletkező kozmogén izotópos módszer alkalmas kőzetfelszínek, jellegzetes felszínformák kitettségi korának és lepusztulási rátájának meghatározására. A módszer sokoldalúan alkalmazható 10²-10⁶ éves időtartományban, változatos litológiai feltételek mellett. A teljes negyedidőszakot és pliocént lefedi, így a negyedidőszak kutatás geokronológiai eszköztárában alapvető szerepet játszik.

Kutatásaink során a helyben keletkező kozmogén radioaktív izotópok közül a ¹⁰Be (t_1/2 : 1,387 Ma) és az ²⁶Al (t_1/2: 705 ka) izotópokat alkalmazzuk. Főbb kutatási területünk a Kárpát-medence és az azt körülvevő Kárpátok és a Balkán-félsziget kiválasztott mintaterületein a folyóvízi, eolikus és jég általi felszínformák kormeghatározása. A szerkezeti mozgások (és/vagy éghajlatváltozás) hatására létrejött felszínformák datálásával a területet ért lepusztulási folyamatok és függőleges kéregmozgások számszerűsíthetők. Emellett az egykori klíma hatására létrejött felszínformák keletkezési idejének megismerésével lehetővé válik a vizsgált terület paleoklíma-rekonstrukciója.

A kutatómunka kiemelt fókusza a Duna magyarországi szakaszának terasz-kronológiája és ezáltal a terület kiemelkedés-története, illetve a Balkán-félsziget negyedidőszaki fejlődéstörténetének vizsgálata glaciális és barlangi képződmények geokronológiai adatai alapján amit az NKFIH FK-124807 projekt támogat.

Helyben keletkező kozmogén ¹⁰Be és ²⁶Al minta-előkészítő laboratórium

---

Vízgeokémia

A vízkörforgás egyes elemeit, ezen belül a víz és környezete (beleértve az ember) kölcsönhatását és a vízáramlás dinamikáját tanulmányozza környezeti izotópok-, valamint a vízminőséget leíró kémiai-, fizikai és biológiai adatok alapján modern adatelemző módszerek segítségével.

Egyik kiemelt elem, a csapadékvíz stabilizotópos összetétele, annak térbeli és időbeli jellegzetességei és meghatározása (több ponton csapadékvíz izotópos összetételének meghatározása, 2D modellezés). A másik elem, az ivóvíz-szolgáltatás szempontjából rendkívül fontos, felszín alatti víz.

Mindezen feladatok mellett hangsúlyt kap a vízminőségi monitoring hálózatok tér és időbeli rekalibrálása, továbbá vízminőségi problémák megoldása geostatisztikai módszerek segítségével.

A csapadék izotópos jellemzőit egy szlovén-magyar nemzetközi együttműködés keretében (SNN118205) tanulmányozta a kutatócsoport 2016 és 2020 között.

Munkatársaink

---